Bert Hellinger szerint: “Problémás gyerekek nincsenek”. Csak olyan gyerekek vannak, akik készek feláldozni az életüket azért, hogy a család észrevegye, valami nincs rendjén. Ők hívják fel tudattalanul a környezetük figyelmét a család problémáira. Az ő életük mutatja meg milyen működésképtelen minták rögzültek a családban. Sokszor ez áll pl. a hiperaktivitás, viselkedési zavarok, tanulási nehézségek, antiszociális viselkedés mögött.

Néhány gyakori probléma:

• a család valamely tagja nehéz életet élt és boldogtalan mintát hagyott hátra (ezt a sorsot másolja tudat alatt az utód)
• valakit kitagadtak a családból, megtagadták a sorsát, szégyellték őt vagy viselkedését (az ő hiányára hívja fel a figyelmet a később született)
• valaki(ke)t elvesztett a család és valaki(k) utána akarnak halni (inkább én halok meg utána, mint ti)
• valaki megfogant a családban, de nem élhette végig a sorsát és megfeledkeztek róla (pl. te voltál a 2. így én a 3. vagyok nem a 2.)
• valaki meghalt a családban és még mindig nem nyugszik békében
• valaki elvesztette a szerelmét és a következő generációk hűek ehhez a sorshoz
• a fogantatás, terhesség vagy szülés során problémák adódtak

Vagyis, ha egy gyerekkel gondok vannak, akkor nem a probléma forrásaként, hanem a megmutatójaként érdemes rátekintenünk. Fontos magunkba és a családunkba tekintenünk a kicsi viselkedésének okait kutatva és ha változtatunk ezeken, akkor az utód is helyrejön. Ha a szülők boldogok, a gyerek is jól van.