Mik ezek?

Jelentős (vagy jelentősnek megélt) traumák hatására rögzült lelki állapotok, melyek a kialakulásukhoz hasonló helyzetben aktiválódnak és egy különálló személyiséghez hasonlóan hatnak, “viselkednek”. Az önismerettel foglalkozók előszeretettel nevezik az ilyesmit “gombok”-nak, amiket megnyomva tudattalanul egy régi minta szerint kezdünk működni, vagy amelyek régi érzéseket hoznak ismét felszínre, amik a jelen, valós helyzetben sokszor indokolatlan, túlzott, működésképtelen reakciókat eredményezhetnek.

Pl. 3 éves korunkban játszunk a csattogós lepkénkkel, tökéletesen boldogan. A játék hevében eltörik a játékszer és mi a boldogságból kétségbeesett állapotba jutunk. A közelünkben lévő felnőtt nem érti meg heves érzéseinket, “nincs ideje” megvigasztalni bennünket, és így “lemarad rólunk” egy három éves lélekrész (mintha lelkileg klónozódnánk ebben a pillanatban), aki elkeseredett a veszteség miatt. Később felnőtt korunkban pedig számunkra is érthetetlenül indokolatlan heves negatív érzéseink vannak bármilyen apró veszteség (pl. kedvenc bögrénk összetörése) kapcsán.

Néhány példa a lélekrészek leszakadását okozó lehetséges életeseményekre:

• szüleink nehéz helyzete, rossz érzései érkezésünkkor
• nehéz születés, azonnali elválasztás anyánktól, császármetszés
• szüleink rossz viszonya, elválása gyermekkorunkban
• erőszak
• alkoholizmus szűkebb családunkban
• csalódás kapcsolatokban, szerelemben, szexualitásban
• balesetek (saját vagy másé), halálesetek, bűntények
• bármilyen esemény, amit jelentős traumaként éltünk meg (nem tudtuk, akkor feldolgozni megfelelően)

Az ilyen lélekrészek gyógyításában és visszaolvasztásában segít többek között a Lélekállítás.